Amikor már nem leszek
Amikor nem leszek,
Álmodd azt, hogy vagyok,
Éjszaka csendjében
Majd bekopogtatok.
Mint hangtalan szellő
Jövök el majd hozzád,
Meglegyintem hajad,
Megérintem orcád.
Csókot is hintek majd
Becsukott szemedre,
Olyan lesz az egész
Mintha valós lenne.
Űzi majd álmodat
Az érkező reggel,
Rájössz, hogy álom volt,
Mit tehet az ember?
Szellőként jövök majd,
Ugyanúgy megyek el,
Nem fogsz megtalálni,
Hiába keresel.
|