Búcsú a nyártól
Búcsúzom a meleg nyártól,
Folyók hűsítő vizétől,
Az éltető napsugártól,
Erdő élénkzöld színétől.
Szótlanul nézem a tájat,
Látom, hogy sárgul a levél.
Elhagyja csendben az ágat,
Megpördül, aztán földet ér.
Csupasz ágon üres fészek,
Kirepült rég a kismadár.
Bánatos szemekkel nézek,
Kérdezem, hol van a nyár?
Csendes a sárguló lomb is,
Elnémult a dalos madár.
Szívesen hallgatnám most is,
De ő csak gubbaszt a fán.
Sötét felhőt hoz a szellő,
Eltakarja a kék eget.
Előkerül az esernyő,
Süvít a szél fejem felett.
Permetként szitál az eső,
Áztatja az őszi tájat.
Álmodni készül a mező,
Álmában tavaszra várhat.
|