Madárszív
Fecskemadár, ha csicsereg,
Feledteti a zord telet.
Ő egy kicsi vándormadár,
De tavasszal hazatalál.
Tudja, hogy itt fészke várja,
Ereszalja a tanyája.
Szép emlékek kötik ide,
Csak itt boldog madárszíve.
Fészekben ül kicsi párja
Aki mindig hazavárja.
Mikor megjön, csiripelnek,
Fecske nyelven beszélgetnek.
Mit mondanak? Mit beszélnek?
Talán azt, hogy szép az élet?
Szép, mert ő egy szabad madár.
Számára nincs országhatár.
Néhány napot kellett várni,
Kikeltek a fiókái.
Oly kicsik, de nagy a hangjuk,
Vigyáz rájuk anyjuk, apjuk.
Cseperednek, tollasodnak,
Később repülni is fognak.
A légből majd visszanéznek,
Nem felejtik el a fészket.
|